Tovább olvasom

Vonnegut, Kurt , Monteys, Albert , North, Ryan

Az ötös számú vágóhíd (képregény)

starsBetöltés...

 

Fordította: Szántó György Tibor
Megjelenés dátuma: 2021-10-10
Terjedelem: 200 oldal

 

Méret: 165 x 233 mm
ISBN: 9789634797111
3 999 Ft

Állandó 20% kiadói kedvezmény

Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap

Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legjelentősebb, egyszersmind legkülönösebb háborúellenes műve, melyet 1969-es megjelenése óta széleskörű kultusz övez. Kurt Vonnegut részben személyes tapasztalatait felhasználva, sci-fi elemekkel (időutazással és repülő csészealjakkal) színesítve, szarkasztikus humor és kíméletlenül őszinte társadalomkritika mentén dolgozta fel a XX. századi Európa egyik legvéresebb eseményének, Drezda 1945-ös bombázásának tragédiáját.

A történet főszereplője, Billy Pilgrim a második világháború káoszában váratlanul „elszabadul az időben”. Hősünk szakadatlanul ingázik múlt és jövő, tébolyult valóság és burjánzó fantázia, képtelen karakterek és abszurd szituációk között – kalandos útja Drezda romjaitól a háború utáni Amerikán át egészen távoli Tralfamador bolygóig vezet, ahol Billy megtanulja, hogy a halál jelentéktelen, a szabad akarat pedig merő illúzió.

Vonnegut megkerülhetetlen klasszikusa ezúttal képregényként elevenedik meg, Ryan North szöveghű adaptálásában, valamint Albert Monteys olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány, de mindig lenyűgöző rajzain keresztül.

Kategória:

„Ha egy tralfamadori hullát lát, mindössze arra gondol, hogy az illető pillanatnyilag meglehetősen rossz bőrben van, de ettől még a halott kitűnő egészségnek örvend rengeteg másik pillanatban. Ha egy tralfamadori hullát lát, vállat von, és azt mondja: „Így megy ez.”

A szerző további könyvei

Vonnegut, Kurt

Amerikai regényíró és esszéista. Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez, ez azonban írói értékén nem változtat. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de ugyanakkor a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, valamint sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout, bokononizmus) vitathatatlanul a legnagyobb hatású 20. századi irodalmi egyéniségek közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége – népszerűségével párosulva – felelőssé tehető a 20. század vége amerikai társadalmában bekövetkezett morális válságért

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja