Sok szereppel próbálkoztunk már. Voltunk már kelet népe, mely az ősi Ázsiából hoz holmi különleges üzenetet Európának; de az üzenetet útközben elfelejtettük, vagy soha nem is tudtuk. Voltunk már, vágyainkban, Kert-Magyarország, de a valóságban magyar ugar maradtunk. Voltunk már, álmainkban, Kelet-Európa Svájca, csak éppen a kicsiségen kívül másban nem hasonlítottunk a modellre. Ajánlkoztunk kompországnak Nyugat- és Kelet-Európa között, csak éppen elfelejtettük, hogy ennek érdekében tenni is kellene valamit. [] Csodálkozhatunk-e azon, hogy mások nem Kert-Magyarországnak és Kelet-Európa Svájcának láttak és tituláltak minket, hanem dzsentry-országnak, urambátyám-országnak, az utolsó csatlósnak, cigányországnak, gulyáskommunizmusnak, vagy vállon veregetve a legvidámabb barakknak?