Oscar Wilde-ot joggal nevezik a XIX. század egyik legeredetibb írójának. 1890-ben megjelent egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe (melyet egy hozzá méltó másik zseni, Kosztolányi Dezső ültetett át magyar nyelvre) megjelenésekor hatalmas botrányt kavart, de a szerző erkölcstelen és/vagy cinikus – pontosabban: ilyennek bélyegzett – megállapításai a mai napig kiváltják azon farizeusok ingerültségét, akik sértve érzik magukat, amikor bele kell nézniük a Wilde által eléjük tartott (görbe) tükörbe.
A fausti ihletésű regény a lelkét – testének örök fiatalságáért – feláldozó Dorian Gray erkölcsi lezüllésének bocsánatos és megbocsáthatatlan bűnökkel teli izgalmas és megrendítő története.