Tovább olvasom

Handke, Peter

A kapus félelme tizenegyesnél


starsBetöltés...

 

Fordította: Tandori Dezső
Megjelenés dátuma: 2020-02-20
Terjedelem: 148 oldal

 

Méret: 121 x 183 mm
ISBN: 9789634794226
2 699 Ft

Állandó 20% kiadói kedvezmény

Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap

A kapus félelme tizenegyesnél (1970) Handke korai, egyik legismertebb írása: bűnügyi elbeszélés. A történet egyszerű, és a mű szempontjából voltaképpen másodlagos: Josef Bloch, egykori híres futballkapus és szerelő egy őszi pénteki napon felmond a munkahelyén, egy építkezésen, miután úgy hiszi, elbocsátották. A hétvégén végigcsatangol Bécsen, ismeretséget köt egy mozipénztárosnővel, Gerdával, akit első közösen eltöltött éjszakájuk után – látszólag minden különösebb indíték nélkül – megfojt. Ezután felkeresi egy korábbi ismerősét, Herthát, aki vendégfogadót bérel egy elhagyatott kis községben. Elmegy egy futballmérkőzésre, ahol egy ismeretlennel beszédbe elegyedik, elmondja neki, milyen kilátástalan a kapus helyzete tizenegyesnél. Az elbeszélés azzal fejeződik be, hogy a csatár a mozdulatlanul várakozó kapus keze közé lövi a labdát.

A tizenegyesrúgás az igazság pillanata lenne? Csak az a kapus védheti ki a tizenegyest, aki tökéletes nyugalommal várja a lövést?

A klasszikus bűnügyi írások és a realista próza nyomdokait követő leírás mögött Josef Bloch története egy, a szokványos és „normális” társadalmi életből kihullott, identitását vesztett, pszichózisban szenvedő ember válságának lélekrajza, amit leginkább Bloch viszonya a nyelvhez – nyelvi válsága – fejez ki. Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben távolságtartással tudósít az eseményekről és Bloch állapotáról, mégis mindig Bloch perspektívájából. Blochot észlelései többnyire megzavarják, ilyenkor igyekszik megmagyarázni, értelmezni cselekedeteit, reakcióit.

Kategória:

„»Amikor a csatár nekifut, a kapus már a labda elrúgása előtt önkéntelenül is elárulja testével, melyik irányba vetődik majd, és a csatár nyugodtan a másik sarokra lőhet – mondta Bloch – A kapusnak körülbelül annyi esélye van, mintha szalmaszállal
próbálna kinyitni egy ajtót.«
A csatár végre nekifutott. A kapus, akin rikítósárga pulóver volt, teljesen moccanatlan maradt, és a tizenegyes végrehajtója egyenesen a keze közé lőtte a labdát.”

Handke, Peter

Peter Handke, osztrák író és műfordító 1966-ban, 24 évesen mint enfant terrible robbant be az irodalmi életbe, amikor a Gruppe 47 egyik princetoni ülésén szokatlan módon hevesen nekiment hosszasan felolvasó, ismert és elismert írókollégáinak: a „leírás impotenciájával” vádolta őket, és az irodalomkusokat sem kímélte. Handke azóta több, mint hetven prózai és drámai művet alkotott, rendezett filmet, és olyan szerzőket fordított németre, mint Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Shaekespeare, René Char, Marguerite Duras vagy Jean Genet.

2019-ben a Svéd Akadémia Handkének ítélte az irodalmi Nobel-díjat „egy kimagasló életműért, mely nyelvi ötletgazdagsággal emberi tapasztalatok peremterületeinek és specifitásának mélységeit tárja fel ”.

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja