Kénye-kedvére úr, Dévajfi és más nagytermészetű férfiak a főszereplői a régi kínai erotikus irodalomból összeállított válogatásunknak. A művek szerzői többnyire ismeretlenek, és a keletkezésük pontos időpontját is lehetetlen meghatározni, hiszen ezeket a novellákat időről-időre betiltották, mert a hatóságok szemérmetlennek, erkölcstelennek vagy rossz példát mutatónak tartották.

A pajzánság azonban az ember sajátja, a szexuális fantáziának nehéz gátat szabni, így aztán kézen-közön, sokszor pusztán amolyan „szamizdat” másolatban terjedtek. Így maradtak ránk ezek a történetek, amelyek elsősorban azt a kérdéskört feszegetik, hogyan lehet sok és még több testi örömöt okozni egymásnak. A régi idők szokása szerint a tanulság sem marad el, de ezekre azért nem sok szót vesztegetnek a szerzők.

A férfiak és a nők is boldogságra vágynak, de hogy valóban boldogok lesznek-e a soha véget nem érő szerelmi kalandokban, arra csak a kötet novellái olvasása után kaphatunk választ.