Ablonczy Bálint

Ablonczy Bálint

Újságíró, író.

Tovább a szerző oldalára

Aivanhov, Mikhael Omraam

Aivanhov, Mikhael Omraam

(1900–1986) bolgár származású francia filozófus és pedagógus, a Fehér Testvériség tagja, 1937-ben kezdett el Franciaországban tevékenykedni. Életművében a legfontosabb szerepet a Beavatási Tudomány tanai kapják, amelyek a spirituális világ törvényeivel és azok mindennapi gyakorlati használatával ismertetik meg az olvasót. A franciaországi Fréjus-ben egy ma is aktív szellemi központot hozott létre, miközben a világ számos országát bejárta, és tanította a szellemi igazságokra fogékony embereket.

Tovább a szerző oldalára

Alekszijevics, Szvetlana

Alekszijevics, Szvetlana

(1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Tovább a szerző oldalára

Allen, Woody

Allen, Woody

amerikai író, színész, humorista, Oscar-díjas filmrendező és filmproducer.

Tovább a szerző oldalára

Apponyi Albert, Gróf

Apponyi Albert, Gróf

Politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tovább a szerző oldalára

Arundhati, Roy

Arundhati, Roy

Arundhati Roy 1961-ben született a Meghálaja állambeli Silangban. Szülei válása után anyjával és fivérével Kérala államba költözött. Az egyetemet Újdelhiben végezte, építészmérnöknek tanult.
Az egyetem után forgatókönyveket írt, és politikai aktivistaként tevékenykedett: számos könyvet publikált, melyekben vehemensen kiállt a globalizációval, a fegyverkezéssel, a nyakló nélküli iparosítással szemben.
Az Apró Dolgok Istene című regényével 1997-ben elnyerte a Man Booker-díjat.
Várva várt második regénye, A Felhőtlen Boldogság Hivatala húsz évvel később, 2017-ben jelent meg.

Tovább a szerző oldalára

Aurelius, Marcus

Aurelius, Marcus

Marcus Aurelius (121–180), a filozófuscsászár a sztoikus irányzat egyik legjelentősebb római képviselője. Görög nyelven írt naplójegyzeteiben az uralkodó, aki gyakorlatilag egész életét háborúskodással töltötte, a lemondásról, a kötelességteljesítésről, szolgálatról, erkölcsiségről fogalmazott meg ma is rendkívül értékes és népszerű gondolatokat.

Tovább a szerző oldalára

Austen, Jane

Austen, Jane

(1775–1817) angol regényírónő. A romantika korában alkotott, de műveire inkább a kritikus szemléletű realizmus jellemző. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával. Leghíresebb művei az Értelem és érzelem, illetve a Büszkeség és balítélet című regények.

Tovább a szerző oldalára

Bagdy Emőke

Bagdy Emőke

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita.

Tovább a szerző oldalára

Bánffy Katalin, Gróf

Bánffy Katalin, Gróf

Memoáríró. Bánffy Miklós író lánya, hagyatékának gondozója. Nagy gonddal, rengeteg energiával és hozzáértéssel gondozza apja, Bánffy Miklós írói hagyatékát.

Tovább a szerző oldalára

Bánffy Miklós

Bánffy Miklós

Első novelláit, elbeszéléseit 1914-ben A haldokló oroszlán címen adta ki. A novella, elbeszélés, a kisregény a későbbiekben is kedvelt műfaja maradt, végig kísérte pályáján. Kötettel ugyan ritkán jelentkezett – Reggeltől estig (kisregény, 1927), Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja (elbeszélések, 1931), Farkasok (elbeszélések, 1942), Bűvös éjszaka (kisregény, 1946) –, de azok mindenkor kedvező kritikai visszhangra találnak.

Tovább a szerző oldalára

Barcsa Dániel

Barcsa Dániel

Szépirodalmi író, író.

Tovább a szerző oldalára

Baricco, Alessandro

Baricco, Alessandro

Alessandro Baricco (Torino, 1958. január 25.) népszerű olasz író, rendező, előadóművész. Novelláit a világ számos nyelvére lefordították. Jelenleg Rómában él feleségével és fiával. Az utóbbi évtized egyik legtehetségesebb írójának kikiáltott Baricco első könyve a Harag-várak volt. Még nem annyira kiforrott, mint a Selyem – amely a világhírnevet hozta meg a szerző számára, a könyvet 27 nyelvre fordították le – de a szereplők, a történetszövés hasonló. Bariccóról fontos tudni, hogy eredetileg zenekritikusnak tanult, mivel ez a tény jellemzi talán legjobban írói stílusát. A kisvárosi történetet könnyed, légies stílusban meséli el, ez azonban korántsem azt jelenti, hogy maga a történet semmitmondó lenne. Baricco hangja annyira egyedi, hogy talán nem is tudnánk hozzá fogható írót említeni. Regényei rendszerint nagyon rövidek, akár egy ültőhelyünkben is elolvashatjuk őket, nyelvezetük olyan egyszerű akár a történetük, egyszóval mintha csak ponyvát olvasnánk. Baricco soraiból azonban mégis olyan földöntúli gyönyörűség árad, ami főleg a regények szerkezetét tekintve szinte érthetetlen. Baricco nem csak az irodalomhoz, hanem más kortárt művészetekhez is szoros szálakkal kapcsolódik. A Novecento című regénye például Tornetorét is megihlette, ennek alapján készült Az óceánjáró zongorista legendája. De a francia elektronikus zenét játszó duóval, az Airrel is dolgozott közösen, ennek eredményeképpen jelent meg a City Reading (The Storie Western) című album, melyen Baricco saját műveit olvassa fel az Air által komponált zenére. Pályája Filozófia és konzervatóriumi zongora tanulmányait követően zene kritikákat publikált az olasz La Repubblica és a La Stampa című napilapok számára, valamint kulturális televízió műsort is vezetett. Elsőként ‘Castelli di rabbia’ (Harag-várak) című novellája jelent meg 1991-ben, majd 1993-ban az Oceano mare (Tengeróceán). 1993-ban társalapítója volt a torinói Holden kreatív író iskolának. Az iskola J.D. Salinger tiszteletére a Zabhegyező című regény főhőse Holden Cauldfield után kapta a Scuola Holden nevet. 1994-ben írt Novecento című monodrámájából 1998-ban készült film Az óceánjáró zongorista legendája címmel, a filmet az Oscar-díjas Giuseppe Tornatore rendezte, operatőre Koltai Lajos volt. 1996-ban kiadott Selyem című novellájával vált világhírűvé, melyet 27 nyelvre fordítottak le, 2007-ben készült film belőle – többek között – Keira Knightley szereplésével. A Lezione 21 című filmet, melynek írója és rendezője 2008. szeptemberétől vetítik az olasz mozik.   Forrás: wikipédia, onagy.zoltan.terasz.hu Alessandro Baricco magyar nyelven megjelent művei: Harag-várak Selyem Novecento Vértelenül Tengeróceán City Történet

Tovább a szerző oldalára

Batta András

Batta András

Középiskolai tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium gordonka szakán végezte el. 1972–1977 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán tanult. 1978–1979 között a Bécsi Egyetem diákja volt. 1979 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetörténeti tanársegéde, majd adjunktusa, docense, 2002–2004 között zenetudományi tanszékvezető és rektorhelyettes volt. 2004 -től egyetemi tanár és rektor 2013-ig. 1996–2002 között a Könemann Music Budapest Zeneműkiadó főszerkesztője volt. 1998-ban PhD fokozatot szerzett. 2001-ben habilitált. 2013-ban egyéves időtartamra az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki

Tovább a szerző oldalára

Batthyány, Sacha

Batthyány, Sacha

Sacha Batthyány 1973-ban született, Svájcban nőtt fel, Zürichben és Madridban szociológiát hallgatott. Újságíróként olyan lapoknak dolgozott, mint a Neue Zürcher Zeitung, a Tages-Anzeiger. Jelenleg Wahingtonban él családjával a svájci Süddeutsche Zeitung kiküldött tudósítójaként. És nekem mi közöm ehhez? című könyvét 2016-ban a Svájci Könyvdíjra jelölték.

Tovább a szerző oldalára

Benedek Elek

Benedek Elek

(Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.   Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.   1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.   Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.   1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.   1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.   Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.   Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeznek sokoldalú munkásságára. (forrás: Wikipedia)

Tovább a szerző oldalára

Benedek Szabolcs

Benedek Szabolcs

Benedek Szabolcs 1973-ban született. 1997 óta jelennek meg könyvei, leginkább regények és novelláskötetek. Hivatásos Beatles-rajongónak vallja magát, több mint harminc éve foglalkozik az együttessel. Szépirodalmi munkáiért 2010-ben József Attila-díjat kapott.

Tovább a szerző oldalára

Böjte Csaba

Böjte Csaba

Ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

Tovább a szerző oldalára

Bombera Krisztina

Bombera Krisztina

Az egyetem után György Péter médiaműhelyébe jelentkezett, onnan került az 1997-ben indult TV2-höz. A 2001. szeptember 11-én történt tragédiát egyenesen New Yorkból tudósította. Később az MTV-nél és az ATV-nél is dolgozott. Szerkesztőként vagy műsorvezetőként működött közre többek közt a Magyar Dal Napja 2010, a Titkos dosszié – A világpolitika titkos aktái, a Világnézet, a Videolevél, a Teadélután, a Külvilág és az ATV Newsroom című műsorokban. Ezután ismét visszaült az iskolapadba, majd 2012-ben az ELTE jogi karán végzett. Több évig tudósított New York-ból, majd élményeiről könyvet írt Felhőkarcolat címmel. Második riportkönyve Budapest Bár – Örömzene címmel jelent meg 2012-ben, ennek megírásában Vajay Zsófiával dolgozott együtt. Forrás: http://starity.hu/sztarok/bombera-krisztina/#ixzz4Nv5AmGHM

Tovább a szerző oldalára

Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola, Gróf

Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola, Gróf

Erdélyi arisztokrata, művészetpártoló, Bánffy Miklós múzsája.

Tovább a szerző oldalára

Bukowski, Charles

Bukowski, Charles

Költő, író. Otthona az amerikai Los Angeles volt, melynek földrajzi adottságai és atmoszférája erősen befolyásolta Bukowski munkásságát. Stílusa nagy hatással volt kortársaira, akik gyakran utánozták azt. Ő maga termékeny író volt, több ezer költeményt, több száz novellát és hat regényt jegyez; több mint ötven könyve jelent meg nyomtatásban. Rendszeresen emlegetik a skid row koszorús költőjeként

Tovább a szerző oldalára

Burgess, Anthony

Burgess, Anthony

Brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött.

Tovább a szerző oldalára

Carroll, Lewis

Carroll, Lewis

Lewis Carroll neve szinte megkerülhetetlen, ha az ember olyan témákkal akar foglalkozni, mint a valóságtól való elidegenedés és a világok közötti határok összemosódása. Az Alice Csodaországban szerzője ideje nagy részét azonban nem írással töltötte: eredeti foglalkozása szerint matematikus volt, negyven éven át tanított az Oxfordon, két könyvet is írt a logikai játékokról. Az irodalmi szürrealizmus előfutáraként is emlegetik, és az ő feltalálói munkásságának köszönhetjük a ma Scrabble néven ismert betűjáték egy korai változatát. Carroll valódi neve Charles Lutwidge Dodgson – soha nem vágyott népszerűségre, ha írói álnevén szólították, nem reagált, az erre a névre érkezett postai küldeményeket sem vette át. Visszahúzódó, félénk ember volt, ezt a szorongást csak akkor tudta leküzdeni, mikor gyermekeknek mesélt, amiben nagy gyakorlata volt, hiszen édesapja korai halála után 10 testvéréről kellett gondoskodnia. A nyúlüregbe zuhanó kislány mára világszerte ismert történetét egy evezőstúra alatt találta ki, hogy szórakoztassa Henry Liddell dékán gyermekeit, köztük a kis Alice-t, akitől a főszereplő nevét kölcsönözte. Mai szemmel furcsának tűnhet a felnőtt férfi alakja, aki csak gyermekek társaságában tud feloldódni, és velük barátkozik saját korosztálya helyett, ám ez a viktoriánus korban elfogadott, mi több, tiszteletre méltó tevékenység volt, hiszen akkor a gyermekeket nem és szexualitás nélküli lényeknek tekintették, és dicséretesnek ítélték, ha valaki ezen ártatlan lények elméjének pallérozásával tölti idejét. Carroll irodalmi alkotásai sokrétűek, meséinek logikája a játékelmélet dinamikáját követi – erről komoly tudományos elemzések is születtek. Invenciózus művei ma is töretlen népszerűségnek örvendenek, Alice történetét a világ szinte összes nyelvére lefordították, a film-, rajzfilm-, musical és egyéb feldolgozások sora végtelen.

Tovább a szerző oldalára

Christie, Agatha

Christie, Agatha

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője 1890-ben Agatha Mary Clarissa Miller néven született. 1920-ban látott napvilágot első krimije, melyben először bukkant fel az általa teremtett legendás nyomozó, Hercule Poirot.  1926-ban jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, amely az első lépést jelentette a világhír felé.  1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét. Mintegy nyolcvan krimijét több száz nyelvre fordították le és több százmillió példányban vásárolták meg a hűséges olvasók. Egérfogó című darabját 65 éve játsszák folyamatosan a londoni Ambassadors Theatre-ben.

Tovább a szerző oldalára

Coetzee, J. M.

Coetzee, J. M.

(1940–) Nobel-díjas író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője. Legújabb regénye, a 2013-ban megjelent Jézus gyermekkora az utopisztikus államfilozófia és a kereszténység, a jézusi tanítások allegóriáinak furcsa, magával ragadó, lírai szövedéke, melynek furcsa és bonyolult szálai egy különleges gyermek sorsa körül szövődnek.

Tovább a szerző oldalára

Csáth Géza

Csáth Géza

Magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Tovább a szerző oldalára

Cunemoto, Yamamoto

Cunemoto, Yamamoto

A 18. században élt japán szamuráj, ura halála után zen szerzetesnek állt. Hagakure c. művét tanítványa jegyezte le.

Tovább a szerző oldalára

Dalai Láma

Dalai Láma

A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója. Az egymást követő dalai lámák egy (tibeti nyelven) tulku (mongolul kubilgán) öröklési vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi[1] – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. A legtöbb tibeti buddhista iskola elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el.

Tovább a szerző oldalára

Dickens, Charles

Dickens, Charles

(1812–1870) a viktoriánus kor egyik legnagyobb angol írója.

Tovább a szerző oldalára

Dosztojevszkij, Mihajlovics Fjodor

Dosztojevszkij, Mihajlovics Fjodor

Orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike.

Tovább a szerző oldalára

Doyle, Arthur Conan

Doyle, Arthur Conan

(1859–1930) brit orvos, író. Első Sherlock Holmes-története 1887-ben jelent meg, és rögtön meghozta szerzőjének az ismertséget és elismertséget. Lovagi címét a búr háborúban vállalt önkéntes orvosi szerepéért és a háború történetét megörökítő művéért kapta.

Tovább a szerző oldalára

Dr. Mirnics Zsuzsanna

Dr. Mirnics Zsuzsanna

Munka és szervezetpszichológiai szakpszichológus, Tréner, NLP practicioner, pszichológus, pszichológia szakos tanár

Tovább a szerző oldalára

Eckhardt Mária

Eckhardt Mária

Karmester, zenetörténész. Liszt Ferenc kutató

Tovább a szerző oldalára

Eliade, Mircea

Eliade, Mircea

(1907–1986) román vallástörténész, író, filozófus, a Chicagói Egyetem professzora. Kedvelt kutatási területe volt az indiai kultúra, a jógával is behatóan megismerkedett. Tudományos munkássága mellett szépirodalmi és sci-fi műveket is írt.

Tovább a szerző oldalára

Escobar, Juan Pablo

Escobar, Juan Pablo

Hírhedt kolumbiai drogbáró, aki hatalmának csúcsán a világ kokainkereskedelmének 80%-át tartotta kézben. 1989-ben a Forbes magazin szerint a világ 7. leggazdagabb embere volt. Úgy is ismert, mint a „kokainkirály“ („The King of Cocaine”).

Tovább a szerző oldalára

Fehér Béla

Fehér Béla

Magyar esszéíró, prózaíró, újságíró.

Tovább a szerző oldalára

Felhőhegyi Balázs

Felhőhegyi Balázs

Felhőhegyi Balázs több mint 17 éve ír meséket, novellákat, regényeket. Történeteinek világát átszövi a hősök bátorsága, az igazság forrásának keresése és mindazon próbák, melyek az örök értékek felkutatására ösztönöznek. Alakjai varázslatos módon kapcsolódnak össze az ember időtlen belső világával, így kortól függetlenül megérintik az olvasó lelkét

Tovább a szerző oldalára

Fencsik Tamás

Fencsik Tamás

1978-ban született Budapesten. 2002 óta dolgozik újságíróként, a bulvártól a néhai FHM-en át a közéleti lapokig megjárt egy halom szerkesztőséget. Társfordítóként jegyzi többek közt Ozzy Obsourne és Keith Richards életrajzát, Havas Henrikkel pedig riportkönyvet írt egy ex-heroinista lányról.

Tovább a szerző oldalára

Ferenc Pápa

Ferenc Pápa

Argentin teológus-pap, a katolikus egyház 266. vezetője 2013 márciusától. A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta Róma püspökévé, pápává.

Tovább a szerző oldalára

Freestone, Peter

Freestone, Peter

1955-ben született, majd 1979-ben találkozott Freddie Mercury-val a Royal Opera House előadásán. Ezt követően az énekes haláláig neki dolgozott, és a mai napig őrzi Mercury emlékezetét. A 2000-es évek elején Csehországba költözött, ahol jelenleg is színházaknak dolgozik. Az Olmützi Színház 2016-ban mutatta be a Freddie életéről szóló, eredeti Queen-dalokat tartalmazó balettelőadását.

Tovább a szerző oldalára

Freud, Sigmund

Freud, Sigmund

Osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

Tovább a szerző oldalára

Gabnai Katalin

Gabnai Katalin

Drámatanár, színműíró.

Tovább a szerző oldalára

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza

Gárdonyi nem sorolható egyetlen irodalmi körhöz sem, híján volt a kor haladó irodalmárait jellemző nagyvárosi, polgári háttérnek, a művészete korai szakaszára jellemző, gyermekkora élményeiből fakadó – természetesnek vélhető – népi tematikát és hangvételt pedig nem érezte igazán a magáénak. Ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.”

Tovább a szerző oldalára

Gereben Ágnes

Gereben Ágnes

Magyar irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár.

Tovább a szerző oldalára

Gibran, Khalil

Gibran, Khalil

(1883–1931) libanoni születésű amerikai író, maronita keresztény költő és festőművész, akinek költészetét a spiritualitás határozta meg. Legfontosabb alkotása, A próféta a New Age mozgalom egyik jelentős írása lett, többek közt John Lennonra is hatással volt.

Tovább a szerző oldalára

Gilliam, Terry

Gilliam, Terry

Terry Gilliam (1940-) filmrendező, forgatókönyvíró, rajzfilmkészítő, színész és a Monty Python tagja. Többek között olyan kultuszfilmek rendezője, mint a Brazil (1985), a Münchausen báró kalandjai (1988), A Halászkirály legendája (1991), a 12 majom (1995) és a Félelem és reszketés Las Vegasban (1998). A 20. század legjobb filmrendezői között tartják számon. Számos díjat nyert, és még többet veszített.

Tovább a szerző oldalára

Góg Laura

Góg Laura

Tolnay (Klára( szakértő

Tovább a szerző oldalára

Gracza György

Gracza György

Újságíró, író, történetíró.

Tovább a szerző oldalára

Hankiss Elemér

Hankiss Elemér

Széchenyi-díjas magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész.

Tovább a szerző oldalára

Hasek, Jaroslav

Hasek, Jaroslav

(1883-1923) cseh író, humorista. Legismertebb műve a Švejk, a derék katona.

Tovább a szerző oldalára

Hawthorne, Nathaniel

Hawthorne, Nathaniel

(1804–1864) amerikai regényíró és novellista, tősgyökeres puritán család leszármazottja, egyik őse a salemi boszorkányper egyik bírája volt. Vámtisztviselőként dolgozott, ám már első regénye, A skarlát betű meghozta számára a népszerűséget és az anyagi jómódot.

Tovább a szerző oldalára

Hendrix, Jimi

Hendrix, Jimi

Amerikai gitáros, énekes, zeneszerző. Mind a mai napig valóságos kulturális ikonnak számít. Rajongók és kritikusok egyaránt elismerik kivételes tehetségét, sokak szerint Jimi Hendrix a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros

Tovább a szerző oldalára

Hesse, Hermann

Hesse, Hermann

Hermann Karl Hesse, írói álneve: Emil Sinclair (Németország, Calw, 1877. július 2. – Svájc, Montagnola, 1962. augusztus 9.) német-svájci író, költő és festő. Első prózai alkotásait romantikus elvágyódás és a magányosság érzése jellemzi (Camenzind Péter); egyes írásainak tárgyát a Távol-Keleten (Ceylon,Indonézia) töltött idő emlékei, illetve eseményei képezik (Sziddharta). Későbbi műveiben leleplezően ábrázolja a német kisvárosi polgárság életét, bírálja azt a kort, amelyben él. A nemzetiszocializmus éveiben a náciellenes mozgalomhoz csatlakozott; írásai a békevágy jegyében születtek. Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje volt. 60 év alatt összesen 3 365 könyvkritikát írt, mely öt kötetben áll az irodalomkutatók és olvasók rendelkezésére. 1946-ban „életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért” irodalmi Nobel-díjat kapott. wikipedia

Tovább a szerző oldalára

Hidas György

Hidas György

Tanár, karnagy.

Tovább a szerző oldalára

Hoffmann, E.T.A.

Hoffmann, E.T.A.

A német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt. Az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel.

Tovább a szerző oldalára

Hoppál Mihály

Hoppál Mihály

Az MTABölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet kutatója. Kutatási területei: samanizmus hagyományos és modern formái, etnoszemiotika, mitológiakutatás, népi gyógyászat.

Tovább a szerző oldalára

Hugo, Victor

Hugo, Victor

(1802–1885) francia költő, író, drámaíró, a francia romantika legnagyobb hatású alakja. Nemcsak korának egyik legjelentősebb írója volt, de évtizedeken át aktív politikusként is részt vállalt Franciaország társadalmának formálásában.

Tovább a szerző oldalára

Hulej Emese

Hulej Emese

Hulej Emese újságíró, tizenhat éve a Nők Lapja munkatársa. Főleg riportokat, élettörténeteket ír, gyakran erdélyi témákról. Szentendrén él, egy fia van.

Tovább a szerző oldalára

Huszti Péter

Huszti Péter

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, érdemes és kiváló művész.

Tovább a szerző oldalára

Jankovics Marcell

Jankovics Marcell

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Tovább a szerző oldalára

Josikava, Eidzsi

Josikava, Eidzsi

Japán író.

Tovább a szerző oldalára

Júzan, Daidódzsi

Júzan, Daidódzsi

(1639–1730) hadi stratéga a Japán polgárháborús időszakát követő Tokugava-sógunátus erőteljes, békés korszaka alatt élt, amikor a Busidót, a ’Harcosok Útját’, a szamurájok erkölcsi kódexét írásba foglalták. Legismertebb műve a busik (’lovagok’) kötelmeit, erényeit és viselkedési normáit tanítja azoknak a fiatal csatlósoknak, akik már csak hírből ismerték őseik vitézségét, bátorságát.

Tovább a szerző oldalára

Kafka, Franz

Kafka, Franz

(1883–1924) prágai német zsidó író. Életében csak néhány novellája jelent meg, és halála előtt megkérte barátját, Max Brodot, hogy semmisítse meg kéziratait. Brod azonban, az irodalomtörténet nagy szerencséjére, nem engedelmeskedett a kérésnek.

Tovább a szerző oldalára

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Tovább a szerző oldalára

Kilmister, Lemmy

Kilmister, Lemmy

(1945–2015) angol éneke, zeneszerző, basszusitáros. A Motörhead zenekar alapítója és frontembere, a rock and roll műfaj egyik legelvetemültebb figurája, akinek zenei zsenialitását talán csak az alkohol- és drogfogyasztás terén elért eredményei múlták felül.

Tovább a szerző oldalára

Kipling, Rudyard

Kipling, Rudyard

(1965–1936) Nobel-díjas író, költő, az angol gyarmatbirodalom lelkes híve. Magyarországon leginkább gyermekeknek szánt műveit ismerik.

Tovább a szerző oldalára

Korniss Péter

Korniss Péter

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter. Több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője. Munkásságának fő fókusza az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása. Emellett ismert A vendégmunkás című albumáról is, amelyen egy Tiszaeszlár és Budapest között ingázó vendégmunkást mutat be, akinek életét egy évtizeden át követte. Az 1990-es évektől kezdve elkezdett beállított fényképekkel is foglalkozni. Elsősorban fekete-fehér fotográfiákat készít. Az első Kossuth-díjas fotóművész.

Tovább a szerző oldalára

Kós Károly

Kós Károly

Építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

Tovább a szerző oldalára

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső

(1885-1936) író, költő, újságíró, műfordító. A Nyugat első nemzedékének tagja.

Tovább a szerző oldalára

Kríza Ildikó

Kríza Ildikó

A boldog békeidők utolsó napjaiban láttam napvilágot amikor szüleim Nürnberg utcai otthonának ötödik lakója lettem. Igaz csak rövid ideig, mert Pétfürdőre vittek, ide köt gyerekkorom ezer élménye. Még emlékszem a háború borzalmaira, a felszabadulásnak nevezett félelemmel teli orosz megszállásra és Rákosi pajtásnak 60. születésnapjára nagyszerű levélben tett mindenféle hazafias felajánlásra. Egy csodás nyarat töltöttem Bujon Szabó Imre keresztapámnál, ahol a kitelepítettek mindennapos ellenőrzését volt módomban átélni. A jó hírű budai gimnáziumban a magyar tanárom megvádolt azzal, hogy én miért büszkélkedem székely népköltészet gyűjtőjének Kríza Jánosnak rokonságával, amikor őt Erdélyi Jánosnak hívták.Néprajzi pályaválasztásommal lehetővé vált, hogy azt csináljam, amit szeretek. Tucatnyi könyv, száznál több tanulmány, sok apró írás mellett néha lehetőségem volt tanítani például Pittsburghban, Göttingában kevésbé Budapesten. Életem párja megajándékozott két szép gyermekkel, Annával, Péterrel. Az ő örömük nekem is öröm volt, velük együtt izgultam minden vizsga, feleltetés napján. Vidáman versenyt futottam, tollaslabdáztam és úszni tanítottam őket. Szívesen kirándultunk az országon belül és kívül, élményeket gyűjtve öreg napjainkra. Forrás: http://kriza.hu/Adatbazis/_kriza34.htm

Tovább a szerző oldalára

Lackfi János

Lackfi János

József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

Tovább a szerző oldalára

Lao-Ce

Lao-Ce

feltehetőleg az i. e. 6. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda. Lao-ce magyarul „öreg gyermeket” vagy „öreg mestert” jelent (a gyermek szó a taoizmusban a tapasztalt mesterek gyermeki egyszerűségét jelenti).

Tovább a szerző oldalára

Lázár Ervin

Lázár Ervin

Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette.

Tovább a szerző oldalára

Lengyel Dénes

Lengyel Dénes

Magyar író, irodalomtörténész, pedagógus. Kovács Ágnes (1919–1990) néprajzkutató férje, Benedek Elek (1859–1929) író, költő, újságíró unokája.

Tovább a szerző oldalára

Lengyel László

Lengyel László

Jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Benedek Elek író dédunokája.

Tovább a szerző oldalára

Loren, Sophia

Loren, Sophia

(1934) az egyik legnagyobb olasz filmszínésznő, akit nemcsak a hazájában, hanem szerte a világban szeretnek és elismernek. Több mint hatvan évet átölelő színészi pályafutása során közel száz filmben játszott, szinte minden filmes elismerést megkapott.

Tovább a szerző oldalára

Lorenz, Konrad

Lorenz, Konrad

(1903–1989) osztrák zoológus, ornitológus, az összehasonlító magatartáskutatás és a modern etológia megteremtője. Munkásságának széles körű ismertséget hozott, hogy kutatásait szórakoztató, olvasmányos állattörténetek formájában is megírta.

Tovább a szerző oldalára

Macdonald, Ian

Macdonald, Ian

(1948–2003) brit zenekritikus, szövegíró. Cikkeiben elsősorban a hatvanas és a hetvenes évek könnyűzenéjét vizsgálta – e két évtized legmeghatározóbb zenészeiről szóló esszéit a The People’s Music című antológia foglalja magában. Maga is írt dalokat, és volt lemezproducer is. Sokszínű írásaiban a zenei elemzésekhez hiteles társadalmi korrajz társul.

Tovább a szerző oldalára

Machiavelli, Niccolo

Machiavelli, Niccolo

(1469–1527) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatással bíró gondolkodója, egyben a modern politikai és társadalomfilozófia megalapítója. 

Tovább a szerző oldalára

Manchette, Jean-Patrick

Manchette, Jean-Patrick

(1946–1995) egyike volt azon francia íróknak, akik a ’70-es és ’80-as években írt bűnügyi regényeikkel megújították a műfajt, és – részben a fordításoknak, részben pedig a filmadaptációknak köszönhetően – nemzetközi hírnévre tettek szert. Manchette azt vallotta, hogy egy jó krimiben nem maga a bűntény a lényeg, hanem az annak kapcsán a regényben megfogalmazódó társadalomkritika.

Tovább a szerző oldalára

Márai Sándor

Márai Sándor

A 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakja.

Tovább a szerző oldalára

Mindszenty József

Mindszenty József

Eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.

Tovább a szerző oldalára

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

(1879-1942) író, újságíró, lapszerkesztő. A magyar realista próza egyik kiemelkedő alakja.

Tovább a szerző oldalára

Nádas Péter

Nádas Péter

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Tovább a szerző oldalára

Napoleon, Bonaparte

Napoleon, Bonaparte

(1769–1821) A korzikai kisnemesi család sarjaként született Napóleon felemelkedését a győzedelmesen megvívott csaták mellett a francia forradalom biztosította, nem véletlenül tekintette önmagát a forradalom fiának, császárként pedig a forradalom örökösének. Tábornokként és uralkodóként egyaránt a polgári jogegyenlőségen alapuló jövőt tartotta eszménynek: polgári törvénykönyve, amely a korabeli Európa legmodernebb jogi kódexe volt, óriási hatást gyakorolt az egész európai jogrendre és a későbbi jogalkotásra.

Tovább a szerző oldalára

Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes

Költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Tovább a szerző oldalára

Nietzsche, Friedrich

Nietzsche, Friedrich

Német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző

Tovább a szerző oldalára

Oplatka András

Oplatka András

Magyar származású svájci történész, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Tovább a szerző oldalára

Palahniuk, Chuck

Palahniuk, Chuck

Amerikai szatírikus regényíró és újságíró. Felmenői Ukrajnából származnak. Díjnyertes Harcosok klubja című regénye alapozta meg hírnevét szerte a világon, mely valójában a mű filmváltozatának sikere után vált híressé.

Tovább a szerző oldalára

Pamuk, Orhan

Pamuk, Orhan

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952– ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.

Tovább a szerző oldalára

Pataki, Allison

Pataki, Allison

a volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lánya, Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja.

Tovább a szerző oldalára

Petkes Zsolt

Petkes Zsolt

(1977) történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos segédmunkatársa

Tovább a szerző oldalára

Pion István

Pion István

A Csion Slam Team tagja

Tovább a szerző oldalára

Plutarkhosz

Plutarkhosz

(kb. 46 – kb. 125) görög történelemíró, fő műve a Párhuzamos életrajzok, mely 27 kötetben a mitológiai időktől saját koráig mutatja be a görög és latin közszereplők életét.

„Nemcsak az irodalomra hatott, hanem az életre is. Az utókor tőle tanulta a hőshöz méltó nagy gesztusokat, a francia forradalom emberei őt tanulmányozták, mielőtt kiléptek a szószékre vagy a guillotine alá.”Szerb Antal
(kb. 46 – kb. 125) görög történelemíró, fő műve a Párhuzamos életrajzok, mely 27 kötetben a mitológiai időktől saját koráig mutatja be a görög és latin közszereplők életét.

„Nemcsak az irodalomra hatott, hanem az életre is. Az utókor tőle tanulta a hőshöz méltó nagy gesztusokat, a francia forradalom emberei őt tanulmányozták, mielőtt kiléptek a szószékre vagy a guillotine alá.”Szerb Antal

Tovább a szerző oldalára

Poe, Edgar Allan

Poe, Edgar Allan

(1809–1849) a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé.

Tovább a szerző oldalára

Poljakov, Jurij

Poljakov, Jurij

(1954) a legtekintélyesebb orosz irodalmi hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője, író, forgatókönyvíró.

Tovább a szerző oldalára

Raffai Jenő

Raffai Jenő

Pszichológus

Tovább a szerző oldalára

Rothschild, Hannah

Rothschild, Hannah

(1962) író, újságíró, dokumentumfilmes.

Tovább a szerző oldalára

Rotterdami Erasmus

Rotterdami Erasmus

(1466-1536) szerzetes, filozófus, humanista tudós, nézetei a reformáció egyik előfutárává tették.

Tovább a szerző oldalára

Rushdie, Salman

Rushdie, Salman

Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.

Tovább a szerző oldalára

Saint-Exupéry, Antoine De

Saint-Exupéry, Antoine De

(1900–1944) francia író, esszéista és pilóta, aki a második világháborúban vesztette életét. Legismertebb műve az eddig több mint 200 nyelven megjelent, a világ legolvasottabb 50 könyve közé tartozó meseregény, A kis herceg.

Tovább a szerző oldalára

Salinger, J. D.

Salinger, J. D.

(1919–2010) amerikai prózaíró. Visszavonult életet élt, 1965-től kezdve egyáltalán nem publikált, pedig már eső műve, a kultkönyvvé vált Zabhegyező meghozta számára a világhírt.

Tovább a szerző oldalára

Seneca, Lucius Annaeus

Seneca, Lucius Annaeus

Római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi. Édesapjától megkülönböztetendő, ifjabb Senecának (Seneca Minor) is nevezik.

Tovább a szerző oldalára

Stewart, Rod

Stewart, Rod

Brit énekes és dalszövegíró. 2016. júniusában az angol királynő születésnapja alkalmából lovagi címet (OBE) kapott

Tovább a szerző oldalára

Sudár Balázs

Sudár Balázs

Magyar turkológus, történész, népzenész, a magyar őstörténet kutatója. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.

Tovább a szerző oldalára

Süveges Gergő

Süveges Gergő

Magyar újságíró, televíziós műsorvezető.

Tovább a szerző oldalára

Száraz Miklós György

Száraz Miklós György

József Attila-díjas (2003) magyar író. 1991-től jelennek meg művei.

Tovább a szerző oldalára

Széchenyi Kinga

Széchenyi Kinga

Író, tanár.

Tovább a szerző oldalára

Szécsi Noémi

Szécsi Noémi

József Attila-díjas magyar író.

Tovább a szerző oldalára

Szerb Antal

Szerb Antal

(1901–1945) író, műfordító, irodalomtörténész. Regényei mellett irodalomtörténetei is rendkívül népszerűek a mai napig. Bár keresztény neveltetést kapott, nem tagadta zsidó származását, ezért 1941-től fokozatosan ellehetetlenítették, majd munkaszolgálatra rendelték. 1945. január 27-én a balfi munkatáborban az őrök agyonverték.

Tovább a szerző oldalára

Szun-ce

Szun-ce

(kb. i. e. 544 – i. e. 496) hadvezér. Máig nagy hatású hadtudományi kézikönyve  A háború művészete a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik.

Tovább a szerző oldalára

Tamási Áron

Tamási Áron

Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Tovább a szerző oldalára

Tutu, Desmond

Tutu, Desmond

Dél-Afrika nyugalmazott érseke az igazságért és a faji egyenlőségért vívott harc vezetője volt Dél-Afrikában. 1984-ben Nobel-békedíjat kapott. 1994-ben Tutut jelölték a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottsága elnökének, amely minőségében új utat mutatott azoknak az országoknak, akik tovább akarnak lépni egy polgárháború és egy elnyomó rendszer okozta traumákon. Tutu érsek államférfi, a világ élő lelkiismerete és a remény szimbóluma. Élete során sosem feledkezett meg a világ minden részén szükséget szenvedőkről, és mindenhol az egymás iránti szeretetet és együttérzést hirdette.

Tovább a szerző oldalára

Twain, Mark

Twain, Mark

(1835–1910) eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens, amerikai író, újságíró, humorista és humanista. Munkássága számos amerikai íróra gyakorolt hatást, Kurt Vonnegut is mesterének tekintette.

Tovább a szerző oldalára

Tyerehov, Alekszandr

Tyerehov, Alekszandr

1966-ban született Tulában. A Moszkvai Állami Egyetem újságíró szakán végzett, letöltötte kötelező katonai szolgálatát, majd riporterként és szerkesztőként dolgozott több orosz újság kulturális rovatánál. A Kőhíd, mely az első magyar nyelven megjelenő műve, 2009-ben elnyerte hazájában a legkomolyabb irodalmi díjat, a Big Book Award-ot.

Tovább a szerző oldalára

Urbánszki László

Urbánszki László

Urbánszki László egyedi hangulatú írásait, történelmi regényeit 2010-től publikálja. Eddig megjelent kötetei az Odakint, a pusztában, Nemtelen nemesek, Vérszagra gyűl, Fegyver csörög, A lándzsa nemesei, A dalmát háború, Az Arany Horda árnyékában, A Nyugat ura.

„Születtem 54-ben, voltam dunai hajós és batikoló. Vagyok faműves, és írok. Mindig a művészvilág peremén. Se kint, se bent. Viszont innen, félig-kintről, majdnem-bentről jól látom a fonák részeket is. Az emberről akarok írni, úgy ahogy van. Nem ragozni, hazudozni nagy tettekről, célokról, hanem megkeresni az apró valóságok szépségét és mocskát. Ha ez utóbbit ki tudom rángatni a fényre, kevésbé lesz büdös.”

Tovább a szerző oldalára

Vathy Zsuzsa

Vathy Zsuzsa

Vathy Zsuzsa 1940-ben született Pápán, és a középiskola elvégzése után vegyészmérnöki pályára készült. Egyetemi évei alatt kezdett novellákat írni, személyes élményeit felhasználva inspirációként. Első nyomtatásban megjelent novellája, az Útijelentés az NDK-ba tett utazása nyomán született. Az egyetem befejeztével a százhalombattai olajfinomítóban dolgozott, és olyan újfajta világszemléletet és életvitelt ismert meg a gyári munkások között, mely nagy hatással volt későbbi munkáira. Első novelláskötetének megjelenését követően elhagyta a vegyészmérnöki pályát és az újságírás felé kanyarodott. A csepeli papírgyár üzemi lapjánál dolgozott, ezzel biztosítva írói pályájának anyagi hátterét. A gyárakat járva beszélgetett a munkásokkal, riportokat készített, és ezt a munkamódszert, a valóság kívülálló megfigyelését novelláinak készítésekor azóta is előszeretettel alkalmazza. Történetei születésekor gyakran a riport fordul át fikcióba – ilyen például Márton Erzsébet, a villamoskalauzból lett fiatal forradalmár alakja. Harminchárom évig élt boldog házasságban a 2006-ban elhunyt Lázár Ervinnel, két gyermekük született. Vathy 1992 óta szabadfoglalkozású író, irodalmi munkásságát számos díjjal, többek között József Attila-díjjal és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével is elismerték. Jelenleg Budapesten él és dolgozik, tovább színesítve elbeszélésekkel, kisregényekkel, regényekkel és riportokkal teli életművét, továbbá fontos céljának tartja, hogy boldogult férjének munkái megkapják a nekik járó nemzetközi ismertséget.

Tovább a szerző oldalára

Verlaine, Paul

Verlaine, Paul

(1844-1896) francia szimbolista költő.

Tovább a szerző oldalára

Vian, Boris

Vian, Boris

(1920–1959) francia író, költő, drámaíró, kritikus és jazztrombitás. A Saint-Germain-des-Prés éjszakai életének hercege, a párizsi jazzélet egyik legfőbb szervezője, később a Fontana lemezkiadó jazzrészlegének vezetője, a Patafizikai Kollégium satrapája, a „szórakoztató metafizika” feltalálója. Imádta Duke Ellingtont, Alfred Jarryt, a sárga színt és a nőket – főleg a szőkéket –, megvetően elutasította az élet(öröm) korlátozásának minden formáját: a vallást, a politikát, a katonásdit, a hierarchiát, a prüdériát, az adófizetést – és általában bármiféle kényszert.

Tovább a szerző oldalára

Vonnegut, Kurt

Vonnegut, Kurt

Amerikai regényíró és esszéista. Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez, ez azonban írói értékén nem változtat. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de ugyanakkor a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, valamint sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout, bokononizmus) vitathatatlanul a legnagyobb hatású 20. századi irodalmi egyéniségek közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége – népszerűségével párosulva – felelőssé tehető a 20. század vége amerikai társadalmában bekövetkezett morális válságért

Tovább a szerző oldalára

Vu Cseng-en

Vu Cseng-en

Vu Cseng-en 1500 körül született Sanjangban, Csiangszu tartományban. Nagyapja és dédnagyapja tanulmányi felügyelő, azaz kishivatalnok volt, apja azonban már nem kapott hivatalt: felesége selyemüzletét vezette. Az ifjú Vu Cseng-en már a falusi iskolában kitűnt éles eszével, ennek ellenére az egyik alsóbb fokú hivatali vizsgát csak negyvennégy évesen tette le. Tíz év várakozás után végre kisebb hivatalhoz jutott. A Nyugati utazást valószínűleg késő öregkorában, 1582 táján bekövetkezett halála előtt írhatta.

Tovább a szerző oldalára

Welsh, Irvine

Welsh, Irvine

(1958) Az írói pályára meglehetősen kacskaringós úton jutott el (dolgozott tévészerelőként, feltűnt Londonban az aranykorát élő punkszíntér aktív alakjai között, sőt a rendőrség nyilvántartásába is bekerült), a sikerre viszont nem kellett sokat várnia, miután tollat fogott: első regénye, az edinburgh-i junkie-król szóló, 1993-as Trainspotting azonnal klasszikussá vált, és egy kultuszfilm alapjául is szolgált. A színdarabokat és forgatókönyveket is jegyző író jelenleg Chicagóban él.

Tovább a szerző oldalára

Weöres Sándor

Weöres Sándor

(Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, műfordító, író. Édesapja id. Weöres Sándor huszártiszt, édesanyja Blaskovich Mária, nagyszebeni szerb családból származott. A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd amikor szüleinek el kellett hagynia Pápát, a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919-1923) folytatta. Itt rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az első négy osztályt így végezte el. Az elemi elvégzése után, 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Reálgimnáziumba. Ebben az időben az ismert szombathelyi nyelvész, tanár, költő, néprajztudós Pável Ágoston kosztos diákja volt. Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1929-ben, a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. Átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt. A következő évben már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. Munkássága: 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen …), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. 1929-ben a Napkelet is felfigyelt verseire. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. Április 14-én a Pesti Hírlap cikket közölt Bónyi Aladár tollából. Nyáron felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét, amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe. Télen két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et. Az érettségi után másfél évig apja gazdaságán dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, s beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetemre, először a jogi karra, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül a filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Bekapcsolódott a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába. Itt kötött barátságott Takáts Gyulával és Tatay Sándorral. 1935 nyarán észak-európai utazást tett. 1933 végén merült fel az első folyóiratalapítás ötlete. Az újság címe, Pécs jelképére utalva, Öttorony lett. A folyóirat szerkesztése közben ismerkedett, majd barátkozott össze Fülep Lajos professzorral. Bár levelezésük 1949 után megritkult, a barátság Fülep haláláig tartott. Weöres Sándor második kötete, A kő és az ember 1935-ben jelent meg. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyett kapott. 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. Weöres nemcsak a dunántúli barátokkal, Takáts Gyulával és Csorba Győzővel ápolt szoros kapcsolatot, hanem a Budapesten élő Vas Istvánnal, és Jékely Zoltánnal, valamint a debreceni Kiss Tamással is. Weöres Sándor pályájának korai szakaszát 1937 elején egy hosszú távol-keleti utazás zárta le. Az utazás költségeit a Baumgarten-díjból fedezte. Weöres a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghaiba is. Az utazás után visszatért Pécsre, 1938 végén megjelent harmadik kötete, A teremtés dicsérete. A könyvet a Lovász Pál vezette Janus Pannonius Társaság adta ki. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József felajánlotta, hogy doktoráljon nála filozófiából. A disszertáció témája “A vers születése”. Weöres Sándort 1939-ben avatták doktorrá, munkáját pedig még abban az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat. 1940-ben létrejött egy folyóirat Pécsi Szemle címmel, majd később Sorsunk lett az újság neve. A Várkonyi Nándor szerkesztette folyóirat első száma 1941 áprilisában jelent meg. Ekkor állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. Ehhez a munkához neki azonban sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában szolgálta le. A szerkesztőségen belül azonban 1941-ben (leginkább esztétikai, irodalmi jellegű) ellentétek törtek ki. Weöres és Csorba Győző „hivatalosan” kivált a szerkesztőségből. A második szám összeállításának idején egy időre helyreállt a szerkesztőségen belüli béke. Az összeállításban 1942 nyaráig Weöres Sándor és Csorba Győző is újra részt vett, de a borítóra nem került vissza a nevük. 1942 júliusában Weöres végképp kivált a szerkeztőségből. A Sorsunkból 1942-ben csak nyolc szám látott napvilágot (az utolsó szám 1948 áprilisában jelent meg). A költő 1943 őszén Pécsről Budapestre költözött. A Bolond istók c. műve már Budapesten, az Egyetemi Nyomda kiadásában, 1943-ban jelent meg. 1943-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A Nyugat 1941. augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig az 1931-ben alapított Diáriumban közölte verseit. Weöres ötödik kötete, a Meduza 1944-ben jelent meg. A Diárium, Kenyeres Imre folyóirata, 1944. 2. számában két méltatást is közölt a Meduzáról, az egyiket Vajthó László, a másikat Hamvas Béla tollából. Weöres hatodik kötete, A teljesség felé 1945-ben jelent meg. A háború befejezése Weöres Sándort Csöngén érte, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérvárott dolgozott múzeumi tisztviselőként , s az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. Amikor 1946-ban Várkonyi újraindította a Sorsunkat, tavasszal ünnepi irodalmi hetet rendeztek Pécsett, ahová természetesen Weörest is meghívták. 1946-ban Weöres három verseskötetet is kiadott, A szerelem ábécéjét, az Elysiumot és a Gyümölcskosárt. 1947-ben jelent meg A fogak tornáca és a Testtelen nyáj című kötete, amelyeket – műfordításokon kívül – nyolc évig nem követhetett új könyv. Ebben az évben házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Károlyi Amy költőnővel. Az első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. Itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. Weöres Sándor: Holdbeli csónakos. Keresztes Dóra plakátja a Nemzeti Színház 2003-as bemutatójához Válogatott műfordításai 1958-ban az Európa Könyvkiadónál jelentek meg A lélek idézése címmel. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/C szám alatti régi, erkélyes házban lakott. Weöres új könyve csak 1955-ben jelenhetett meg. Az Ifjúsági Kiadó ekkor adta ki először Hincz Gyula rajzaival a Bóbitát. 1956 végén megjelenhetett A hallgatás tornya című kötete is. 1959-ben Károlyi Amyval két hosszabb utazást is tett: májusban egy kínai körutazást, ősszel pedig egy görögországi utazást. Miután 1964-ben a Szépirodalmi Kiadó visszautasította a Tűzkút kéziratát, a párizsi Magyar Műhely meglepő gyorsasággal kiadta a könyvet, de még ebben az évben a Magvető Kiadó gondozásában Magyarországon is megjelenhetett Tűzkút című kötete. A 60-as évek elején eljutott feleségével Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a költőházaspár másodszor is elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén. 1970-ben Edwin Morgan fordításában jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása, amelyet egy évvel ezelőtt egy másik idegen nyelvű válogatás követett, a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötete. 1967-ben látott napvilágott Weöres Hold és sárkány című könyve. 1970-ben Kossuth-díjat vehetett át, s az osztrák állam díját az európai irodalomért. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. Ebben az évben jelentek meg először Weöres egybegyűjtött írásai, az Egybegyűjtött írások két kötetben, és ezt a kiadást még Weöres életében újabb és újabb bővített kiadások követték, 1975-ben már három kötetre duzzadva. A könyv csak a verseket és prózai munkák egy részét tartalmazza. Hiányzik belőle az utolsó verseskötet, a Kútbanéző (1987) anyaga. 1972-ben Károlyi Amyval elköltöztek a Törökvész út 3/C-ből a közelben található Muraköz utca 10/A szám alatti kertes házba, s Weöres itt lakott haláláig. Ebben az évben három kiadásban is megjelent a Psyché. Weöres Sándornak és feleségének, Károlyi Amynak sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. A Három veréb hat szemmel első ízben 1977-ben jelent meg Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. Weöres utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni River Side Studióban. A 80-as években még három új verseskötetet adott ki. 1980-ban az Ének a határban, 1984-ben a Posta messziről és a Kútbanéző-t 1987-ben. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten.   Forrás: wikipedia

Tovább a szerző oldalára

Wilde, Oscar

Wilde, Oscar

Az angol irodalom egyik legnagyobb egyénisége.

Tovább a szerző oldalára

Zweig, Stefan

Zweig, Stefan

(1881–1942) osztrák humanista író. Műveit a nácik olyan veszélyesnek ítélték, hogy nemcsak betiltották, de rögtönzött máglyákon el is égették őket. Zweiget mélyen lesújtotta az ellene és eszmetársai ellen folytatott német gyűlöletkampány, és a fasizmus fenyegetése elől 1933-ban Londonba, majd 1939-ben Brazíliába emigrált, végül a nácik kezdeti háborús sikerei miatti elkeseredésében öngyilkos lett.

Tovább a szerző oldalára