Cincinnatus C.-t halálra ítélik, és bezárják egy erődítményben lévő börtönbe, mert ő egy „átlátszatlan” (igazi) ember, míg a többiek „átlátszó lények”. Amíg kivégzésére várakozik, látogatókat fogad (az ügyvédjét, a feleségét, az anyját, Emmocskát, a börtönigazgató 12 éves lányát, a börtön könyvtárosát), leveleket ír, elmélkedik, illetve e fura nabokovi világbeli szokások megkövetelte módon összebarátkozik fogvatartóival (börtönőrével és a börtönigazgatóval), illetve majdani hóhérjával, a köpcös, joviális möszjő Pierre-rel. Cincinnatust valójában átverik: a szomszéd cellabeli rabként mutatják be neki a hóhért – ez megkönnyíti a barátkozást. Szürreális történések: egyes szereplők egy-egy beszélgetés közben átváltoznak valaki mássá, Cincinnatus a levegőben sétál, máskor megszökik, de az út utolsó szakasza visszaviszi őt a cellájába.

Kivégzése után, amikor minden szétesik, szétfolyik körülötte, C. elindul, hogy megkeresse a hozzá hasonló „igazi” embereket.